MINISTERUL EDUCATIEI SI CERCETARII A szakaszzaró vizsga programja magyar nyelv és irodalomból o3g14gu
(nyolcadik osztaly végén)

A zaróvizsga követelményrendszere magyar nyelv és irodalomból két képességterület szerint rendezodik: az irott szövegek megértésének képessége, valamint az irasbeli szövegalkotas (fogalmazas) képessége szerint.

A követelményrendszer a következoképpen épül fel
? követelményleirasok;
? a követelményleirasoknak megfeleltetett tananyag;
? teljesitménypéldak (az irasbeli tétel lehetséges feladattipusai).

A. Szövegolvasas, irodalomolvasas
Követelmények:
1. Irodalmi és nem irodalmi szövegek jellemzoinek megragadasa; a szövegrészek közötti kapcsolatok megragadasa, a szövegrészek és a szövegegész értelme közötti kapcsolatteremtés;
2. A megismert irodalmi formak és kódok szerepének megragadasa az epikai és a lirai alkotasokban (mufaji sajatossagok, beszédhelyzet, a beszélo és a targy, a beszélo és a cimzett szövegbeli viszonya, tér- és idoviszonyok, a szereplok szövegbeli megalkotottsaga, a verszenei elemek, a szóképek, a retorikai alakzatok szövegbeli szerepe);
3. Az irodalmi muben megjelenitett értékek érzékelése, a szereploi és az elbeszéloi értékrend megkülönböztetése.

1. Irodalmi és nem irodalmi szövegek jellemzoinek megragadasa; a szövegrészek közötti kapcsolatok megragadasa, a szövegrészek és a szövegegész értelme közötti kapcsolatteremtés
Teljesitményleiras Ismeretek a. Megadott szövegekben megadott szempontok szerint felismeri az irodalmi és nem irodalmi szövegek jellemzoit. A szövegekbol vett példakkal tamasztja ala a megallapitasait.

b. Megadott szövegben megragadja a szövegrészek közti kapcsolatot; összefüggést teremt a részletek és a szövegegész értelme között. c. Megadott szövegben végigköveti a beszélo, elbeszélo nézopontjat; magyarazza a nézopontvaltast. Köznapi szövegek (tudomanyos, hivatalos, publicisztikai), muvészi szövegek
Szövegtipusok a közlemény célja és szerepe szerint: kapcsolatteremto, ismeretközlo, érzelemkifejezo, felhivó
Elbeszélo, leiró, érvelo szöveg
Monologikus és dialogikus szövegek
Funkcionalis szövegek (maganlevél, hivatalos levél, meghivó, kérvény, hirdetés)
A szövegtipusok és a hangnem, stilus kapcsolata
A szöveg szerkezeti egységei közötti tartalmi-logikai, jelentéstani kapcsolatok (ismétlés, ellentét, kihagyas)
A cim és téma szövegösszetartó ereje
Beszédhelyzet, beszélo, elbeszélo, elbeszéloi nézopont

Teljesitménypéldak:
? Tanult irodalmi mu részletének a szövegegészbe helyezése (pl. versszak versbe, bekezdés rövid terjedelmu epikai mube illesztése); indokolja, hogy hova és hogyan illeszkedik a részlet;
? Adott szövegrészletben (pl. elbeszélo költemény, novella, regény részletében) az elbeszéloi nézopont nyomon követése (mi és hogyan mutatkozik meg az adott nézopontból);
? Adott köznapi és irodalmi szövegek összehasonlitasa a szókincs, a mondatfajtak, a targyhoz való viszony szerint. A megfigyeltek értelmezése;
- Adott szövegrészletben a koherencia nyelvi és nyelvtani elemeinek felismerése (szóismétlés, szinonimak, névmashasznalat; jelezés, ragozas, egyeztetés, mondatszerkesztés).
? Adott szövegek minositése (köznapi, irodalmi szövegek). A minosités alapjaul szolgaló jellemzok megnevezése.

2. A megismert irodalmi formak és kódok szerepének megragadasa az epikai és a lirai alkotasokban (mufaji sajatossagok, beszédhelyzet, a beszélo és a targy, a beszélo és a cimzett szövegbeli viszonya, tér- és idoviszonyok, a szereplok szövegbeli megalkotottsaga, a verszenei elemek, a szóképek, a retorikai alakzatok szövegbeli szerepe)

Teljesitményleiras Ismeretek a) Adott irodalmi szövegben megfigyeli a mufaji jellemzoket, megallapitja a mufajt; a szöveg mufaji minositését összekapcsolja a beszédhelyzet, a beszélo és a targy, a beszélo és a cimzett szövegbeli viszonyanak a megfigyelésével;

b. Adott epikai szövegben megallapitja a tér- és idoviszonyok, illetve az események közti kapcsolatokat, értelmezi az összefüggéseket;

c. Elkülöniti egy adott epikus mu cselekményének egységeit; d. Adott irodalmi szövegben megfigyeli, hogy milyen eljarasok hozzak létre a szereplot, valamint a szereplok közti viszonyokat. Jellemzi ezek alapjan a szereplot, szereploket; e. Minositi egy adott vers vagy részlet ritmusat és rimelését;

f. Adott versben vagy versrészletben felismeri a szóképeket és retorikai alakzatokat, értelmezi a szerepüket.

g. Adott irodalmi szövegben felismeri és magyarazza az értékellentéteket; h. Adott/tanult irodalmi muvet értelmez megadott szempontok alapjan. Epikus mufajok: egy-egy tanult népballada (pl. Komives Kelemenné), muballada (pl. Arany Janos: A walesi bardok), elbeszélo költemény (pl. Arany Janos: Toldi), népmese (pl. Fehérlófia), elbeszélés (pl. Mikszath Kalman: A halyogkovacs), novella (pl. Tamasi Aron: Harmat és vér), kisregény (pl. Molnar Ferenc: A Pal utcai fiúk), regény (pl. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalalig), irodalmi levél (pl. Mikes Kelemen: Törökorszagi levelek, 37. Vagy 56. Levél), paródia (pl. Karinthy Frigyes: Igy irtok ti, A jó tanuló felel vagy Magyar dolgozat)

Lirai mufajok: egy-egy tanult dal (pl. József Attila: Kertész leszek), epigramma (pl. Kölcsey Ferenc: Emléklapra), leiró költemény (pl. Petofi Sandor: A Tisza), életkép (pl. Arany Janos: Csaladi kör), óda (pl. Vörösmarty Mihaly: Szózat, Balassi Balint: Egy katonaének), költoi levél (pl. Petofi Sandor: Istvan öcsémhez vagy Arany Janoshoz)
Elbeszélo, elbeszéloi nézopont, történetmondas, szereplo, szereplok rendszere, tér- és idoviszonyok. Cselekmény, a cselekmény szerkezeti elemei
Bevezetés/expozició, targyalas/bonyodalom, befejezés/megoldas, lezaras
A szereplot létrehozó eljarasok: leiras, cselekedtetés, beszéltetés, mas szereplo altali jellemzés. Egyenes beszéd, függo beszéd

Vers, verssor, versszak
Hangsúlyos ritmus
Idomértékes ritmus. Klasszikus idomértékes verselés:hexameter, pentameter,disztichon.
Modern idomértékes verselés. Rimfajtak. Balassi-strófa
Szóképek: metafora, szineztézia, allegória, metonimia; hasonlat; vandormotivum
Retorikai alakzatok: az ismétlés valtozatai (gondolatritmus, anafora, felsorolas, halmozas, fokozas), ellentét, felcserélés, kihagyas
Érték, értékelés

Teljesitménypéldak
1. Adott szöveg mufaji hovatartozasat néhany mondatban indokolja, hivatkozik a mufaji sajatossagokra (pl. beszédhelyzet, beszélo és targy viszonya, beszélo és cimzett viszonya, hangnem, versforma);
2. Adott epikus szövegben vagy részletben megfigyeli és néhany mondatban magyarazza a tér, az ido és az események kapcsolatat;
3. Adott (kisebb terjedelmu) epikus muben vagy részletben elkülöniti az elbeszélo és leiró részeket;
4. Adott (kisebb terjedelmu) epikus muben elkülöniti a cselekmény egységeit. Adott szövegrészlet alapjan felismeri a cselekményegységet, indokolja megallapitasat;
5. Adott szövegbol vagy részletbol kiemeli a szereplot létrehozó eljarast vagy eljarasokat;
6. Érvel a szereplo megnevezett tulajdonsaga mellett/ellen az adott irodalmi szöveg alapjan;
7. Adott terjedelemben kifejti, hogy egy adott/tanult mu olvasasa soran milyen kapcsolatokat, viszonyokat allapitott meg a szereplok között;
8. Megnevez harom olyan sajatossagot, amelyek alapjan versnek minosit egy adott szöveget;
9. Felismeri adott versrészlet verstani sajatossagait;
10. Értelmezi egy adott vers képeit (adott terjedelemben);
11. Összeveti ugyanannak a szóképfajtanak több megadott versben betöltött szerepét;
12. Adott versben megvizsgalja, milyen szerepet jatszanak a retorikai alakzatok;
13. Adott szöveget értelmez megadott szempontok alapjan.

B. Szövegalkotas (fogalmazas)
Követelmények:
1. Vilagos szövegtagolas (vazlatkészités, bovités, tömörités);

2. Különbözo szövegtipusok alkotasa (elbeszélo, leiró szöveg; értekezo fogalmazas; funkcionalis szövegek: meghivó, önéletrajz, kérvény stb.); a kommunikaciós helyzethez és a szövegtipushoz igazodó szóhasznalat és stilus; Koherens szöveg alkotasa, a koherenciat biztositó nyelvi, nyelvtani elemek helyes hasznalata;
3. Helyesiras, elvalasztas, központozas.

1. Vilagos szövegtagolas (vazlatkészités, bovités, tömörités)
Teljesitményleiras: Ismeretek a. Különbözo tipusú szövegek szerkesztésekor a szöveget makroszerkezeti egységekre tagolja, funkciójuknak, terjedelmüknek, aranyuknak megfeleloen, (bevezetés, targyalas, befejezés); a makroszerkezeti egységeket bekezdésekre tagolja az új tartalmi egységeknek, tételmondatoknak megfeleloen.

b. Funkcionalis szövegek alkotasakor betartja a kötött szerkesztés szabalyait. A szöveg makroszerkezeti egységei (bevezetés, targyalas, befejezés), funkcióik, aranyuk, terjedelmük;
A szöveg bekezdései, tételmondat, vazlat
A szöveg szerkezeti egységei közötti tartalmi-logikai, jelentéstani, nyelvtani kapcsolat
Az egyszeru mondat: alany, allitmany, az alany és allitmany egyeztetése; hianyos mondat; szószerkezetek (targyas, hatarozós, jelzos)
Az összetett mondat , a többszörösen összetett mondat szerkesztése; mondatrend; a mondatok kapcsolódasa (mellérendelés, alarendelés);
A szófajok. A szófajok szerepe a mondatban; a névmasok, mutatószók, kötoszók szerepe a szövegben
A mutató névmasok, vonatkozó névmasok és kötoszavak hasznalataval kapcsolatos nyelvhelyességi, helyesirasi ismeretek
Funkcionalis szövegek kötött szerkezete, formalis elemei (maganlevél, hivatalos levél, önéletrajz, meghivó, kérvény)

Teljesitménypéldak:
? Hianyos vazlatot kiegészit megadott szöveg alapjan; vazlatot készit megadott szöveg/részlet alapjan/megadott témara;
? Tagolatlan szöveget részekre, bekezdésekre tagol, döntéseit indokolja; bekezdést szerkeszt megadott szó vagy tételmondat alapjan;
? 2-3 bekezdésnyi szövegrészben azonositja a kulcsszavakat és a tételmondatokat;
? Bevezetéshez targyalast, targyalashoz bevezetést, targyalashoz befejezést ir, alkalmazza a szövegösszetartó ero eszközeit (tartalmi folytonossagot éreztet, nem valt témat, igazodik a szövegtipushoz, a kommunikaciós célhoz és stilushoz);
? Kötött szerkezetu szövegtipusok fo részeit kiegésziti;
? Mondatatalakitas, szerkesztési hibak felismerése és javitasa megadott szempontok alapjan/önallóan stb.
2. Különbözo szövegtipusok alkotasa (elbeszélo, leiró szöveg; értekezo fogalmazas; funkcionalis szövegek: meghivó, önéletrajz, kérvény stb.); a kommunikaciós helyzethez és a szövegtipushoz igazodó szóhasznalat és stilus
3. Koherens szöveg alkotasa, a koherenciat biztositó nyelvi, nyelvtani elemek helyes hasznalata

Teljesitményleiras Ismeretek a. Szövegalkotaskor érvényesiti a kommunikaciós célnak és a szövegtipusnak megfeleloen valasztott rendezo elvet: az elbeszélés idorendje, az idorendnek megfelelo mondatrend és igehasznalat; egész-rész, közel-tavol, térbeli elhelyezés a leirasban; logikai elrendezés, oksagi összefüggések az érvelo szövegben); vegyes tipusú szöveget alkot (elbeszélésben parbeszéd, leiras), igazodik a valasztott rendezo elvhez; b. Szóhasznalatban, hangnemben,stilusban igazodik a kommunikaciós helyzethez és a szövegtipus jellegzetességeihez

c. Koherens szöveget alkot, megfeleloen alkalmazza a koherenciat biztositó nyelvi, nyelvtani elemeket. A szövegolvasas/irodalomolvasas A.1.a. követelményleirasaban szereplo ismeretek

A szókészlet rétegzodése, valtozasa, tagolódasa (tajszók; szakszók, zsargonszók: ifjúsagi nyelv, argó; archaizmusok, neologizmusok; idegen szavak); allandó szókapcsolatok (szólasok, közmondasok, allandó kifejezések)
A szöveg témaja; az ismétlés, ellentét, felsorolas és részletezés
Jelentéstani ismeretek: hangalak és jelentés viszonya, egyjelentésu, többjelentésu szavak, rokon értelmu szavak, ellentétes értelmu szavak;
A szó szerkezete. Szóösszetétel, szóképzés. A jelezés és ragozas (igeragozas, névszóragozas);
Az egyeztetés nyelvhelyességi szabalyai
Teljesitménypéldak:
? Megadott témara elbeszélo szöveget alkot, az események vagy szereplok megjelenitéséhez alkalmazza a parbeszédet (szerkezet, helyesiras) és leirast;
? Ismeretterjeszto, mindennapi leirast alkot (taj-, targy-, alak-, folyamatleiras) megadott rendezo elv alapjan;
? Elbeszélést, leirast, jellemzést atir nézopontvaltassal;
? Funkcionalis szöveget alkot (maganlevél, hivatalos levél, meghivó, kérvény, hirdetés);
? Megadott szövegben megadott szempontok alapjan a gondolatok elrendezésével és a stilussal, szóhasznalattal, hangnemmel kapcsolatos hibakat javitja;
? A megadott szövegrészletet atirja a megvaltozott kommunikaciós helyzetnek megfeleloen (pl. informaciókérés maganlevélben, hivatalos levélben; parbeszéd atirasa a beszédpartnerek cseréjével stb.)
? Parbeszédet alkot, hianyos parbeszédet kiegészit, megadott parbeszédet folytat; alkalmazkodik a beszédhelyzethez stb.

3. Helyesiras, elvalasztas, központozas
Teljesitményleiras Ismeretek a. Helyesiras b. Elvalasztas, központozas ? hosszú maganhangzót tartalmazó szóelemek helyesirasa (-it, -dit, -sit, -ból, -bol, -tól, -tol, -ó, -o, -ú, -u, -jú, -ju);
? rövid maganhangzót tartalmazó szóelemek helyesirasa: -ul, -ül;
? hangkapcsolatok jelölése: irasban jelölt teljes hasonulas; irasban nem jelölt teljes hasonulas; összeolvadas; részleges hasonulas, rövidülés;
? egybeiras-különiras (szóismétlések, mellérendelo szókapcsolatok és összetételek, ikerszók, alarendelo szókapcsolatok és összetételek, névutós szerkezetek, igekötos igék);
? a j hang kétféle jelölése;
? mondatvégi irasjelek (a mondat tartalma), mondatközi irasjelek, szamnevek és keltezés;
? megszólitas, tulajdonnevek helyesirasa;
? a helyesiras alapelvei;
? a szavak elvalasztasa.